Иньупиконь кяль (иньупикокс Iñupiatun) - Инуитонь кялень корхтафкснень полгаснон эзда фкясь. Тя кяльса корхнихть пялевень эди пялевень-шивалгом Аляскаса. Иньупиконь кяльсь эскимонь кяльхнень полгаснон эзда фкясь. Тя кяльть 3000-шка [3] корхнида. Иньупиконь кяльса корхнихненди мярьгихть "Иньупиатт".

Иньупиконь кяль
Эсь прянь лемнема Iñupiatun
Масторхт
Марстонь корхтайхнень лувсь
  • 5580 лом.[2]
Классификациясь
Эскимо-Алеутонь кяльхне
инуитонь кяльхне(d)
Иньупиконь кяль
Сёрмадома латиницась[d]
Кялень кодт
ГОСТ 7.75–97 инп 218
ISO 639-1 ik
ISO 639-2 ipk
ISO 639-3 ipk
WALS inu
Atlas of the World’s Languages in Danger 253
Ethnologue ipk
ELCat 2369
IETF ik
Glottolog inup1234
Кяльсень Википедиесь


Англань Welcome to Barrow
Иньупикокс Paġlagivsigiñ Utqiaġvigmun
Iḷisaġvik College

Иньупиконь алфавитсь петнемс

A a Ch ch G g Ġ ġ H h I i K k L l
Ḷ ḷ Ł ł Ł̣ ł̣ M m N n Ñ ñ Ŋ ŋ P p
Q q R r S s Sr sr T t U u V v Y y

Валлувксонь ваксс путомась петнемс

Иньупикокс [4] Мокшекс
Iñupiaq (sg) Iñupiak (dual) Iñupiat (pl) Иньупиан, иньупиатт кафонест, иньупиатт
aġnaq ава
aŋun аля
iglu куд
atiq лем
kuuk (sg) kurgit (pl) ляй, ляйхть
kigun пей
immuk лофца
mannik ал
iqaluk (sg) iqaluuk (dual) iqaluich (pl) кал, калхт кафонест, калхт
qimmiq (sg) qimmik (dual) qimmich (pl) пине, пинет кафонест, пинет
mitiq (sg) mitqit (pl) яксярга, яксяркт
atausiq (sg) фкя (1, I)
malġuk (dual) кафта (2, II)
piŋasut (pl) колма (3,III)
sisamat (pl) ниле (4, IV)
tallimat (pl) вете (5, V)

Dialects петнемс

North Slope Borough [5] Northwest Arctic Borough [5] King Island [6] .
atausiq atausriq atausiq 1
malġuk malġuk maġluuk 2
piŋasut piñasrut piŋasut 3
sisamat sisamat sitamat 4
tallimat tallimat tallimat 5
itchaksrat itchaksrat aġvinikłit 6
tallimat malġuk tallimat malġuk tallimat maġluuk 7
tallimat piŋasut tallimat piñasrut tallimat piŋasut 8
quliŋuġutaiḷaq quliŋŋuutaiḷaq qulinŋutailat 9
qulit qulit qulit 10
qulit atausiq qulit atausriq qulit atausiq 11
qulit malġuk qulit malġuk qulit maġluuk 12
qulit piŋasut qulit piñasrut qulit piŋasut 13
akimiaġutaiḷaq akimiaŋŋutaiḷaq agimiaġutailaq 14
akimiaq akimiaq agimiaq 15
akimiaq atausiq akimiaq atausriq agimiaq atausiq 16
akimiaq malġuk akimiaq malġuk agimiaq maġluuk 17
akimiaq piŋasut akimiaq piñasrut agimiaq piŋasut 18
iñuiññaŋŋutaiḷaq iñuiñaġutaiḷaq inuinaġutailat 19
iñuiññaq iñuiñaq inuinnaq 20
iñuiññaq qulit iñuiñaq qulit inuinaq qulit 30
malġukipiaq malġukipiaq maġluutiviaq 40
malġukipiaq qulit malġukipiaq qulit maġluutiviaq qulit 50
piŋasukipiaq piñasrukipiaq piŋasuutiviaq 60
piŋasukipiaq qulit piñasrukipiaq qulit piŋasuutiviaq qulit 70
sisamakipiaq sisamakipiaq . 80
sisamakipiaq qulit sisamakipiaq qulit . 90
tallimakipiaq tallimakipiaq tallimativiaq 100
kavluutit . kabluutit 1000

Кучфтемат петнемс

  1. ScriptSource - United States
  2. Ethnologue (англ.) — 25, 19 — Dallas, Texas: SIL International, 2022. — ISSN 1946-9675
  3. Alaska Native Languages
  4. http://www.cs.cmu.edu/afs/cs/user/lsl/Nice/Inupiaq/combined%20dictionary.doc Iñupiaq Combined Dictionary
  5. 5,0 5,1 Interactive IñupiaQ Dictionary
  6. Ugiuvaŋmiuraaqtuaksrat / Future King Island Speakers

Кяльвалсь петнемс

  • Jenness D. Comparative Vocabulary of Western Eskimo Dialects. Report of the Canadian Arctic Expedition, 1913—1918, 15А, Ottawa, 1928.
  • Jenness D. Grammatical Notes on Some Western Eskimo Dialects. Report of the * Canadian Arctic Expedition. 1913—1918. 15B. Ottawa, 1944.
  • Kaplan L. Phonological Issues in North Alaskan Inupiaq. Fairbanks, 1981.
Эскимо-Алеутонь кяльхне
Алеутонь кяльхне алеутонь
Инуитонь кяльхне Грёнландонь | шистяма грёландонь | инуктун | инуиннактун | Инуктитут | нунациавуммитут | инуттитут | Иньупиконь | ууммармиутун | кавиарак | Инувиалуктун | кангирьюармиутун | нацилингмиутут | сиглитун
Упиконь кяльхне алутиконь | кучка алясконь (угтун) | кучка сибирень | наукан | сирениконь †

Кулоф